Fénykardunk még nincs, de a műkéz már közel van

A sci-fi írók rémálma, ha a fantazmagóriáikat pár év alatt megvalósítja, vagy akár túl is haladja a tudomány. Minden idők leghíresebb sci-fijét, az idén harminc éves Csillagok háborúját vetettük össze a tudomány mai állásával; a messzi-messzi galaxis kliséi jórészt ma is sci-fik, van amit lehetetlennek tart a tudomány, de akad, amit már sikeresen lemásolt.

Idén harminc éves a Csillagok háborúja. Bár minden idők leghíresebb sci-fije a technológia ábrázolásakor a látványt mindig is a logika elé helyezte, érdemes utánajárni, George Lucas fantáziavilágából három évtized után mi maradt meg fantasztikumnak, miről tartja úgy a tudomány, hogy megvalósítható, és van-e olyasmi, ami már meg is valósult.

Robotok

C3PO és R2D2 nem egyszerű mozisztárok, de a Carnegie Mellon egyetem Robothírességek Csarnoka tagjaiként már hivatalosan is halhatatlan robotcelebek.

A tudomány ma még nagyon messze áll attól, hogy a két robot intelligenciáját megközelítse - de 3CPO mozgáskultúráját például már sikerült lemásolni egy két lábon, aránylag stabilan járó robottal, Lucyval. Fociban jobbak a mai robotok a Star Wars-osoknál, a harcos izraeli Viper mellett pedig még az öreg Obi-Wannak sem kellene fáradnia a "Nem ezeket a robotokat keresik" jedi-trükkel.

A filmben felsorakozó technika mellett elég zavarbaejtő, hogy a két droid füttyögéssel és emberi beszéddel kommunikál egymás között - a mai, vezeték nélküli adatátviteli szabványok már messze megelőzik Lucas robotjait (bár kétségtelen, hogy a dramaturgiának nem tenne jót, ha wifin társalogna a páros).

Fénysebesség feletti űrutazás

Űrutazás terén legfeljebb elméletekkel eredhet a tudomány Lucas fantáziája után, hiszen a gyakorlatban a fénysebesség alatti utazásokkal sem állunk túl jól, még a Marsra küldött expedíció sem éppen közeli terv, nem hogy a galaxis bejárása. Igaz, civil űrturizmusban (ami az első filmben is nagy szerepet kap) már egész jók vagyunk.

Szerencsére azért nincs minden veszve: svájci kutatóknak sikerült a fényt lelassítani, megállítani, sőt felgyorsítani is; dán tudósok pedig már szemmel látható méretű anyagdarabot teleportáltak - bár ez már inkább a Star Trek témaköre. A NASA-nál fut évek óta egy témával foglalkozó projekt Breakthrough Propulsion Physics néven, de eddig semmit nem sikerült felmutatniuk, ami akár csak távolról emlékeztetett volna a Millenium Falconra.

Fénykard

Rajongók millióinak őszinte bánatára közöljük: sajnos ma a tudomány több okból is lehetetlennek tartja a filmtörténelem legkúlabb fegyvereinek reprodukálását. Egy tudományos alaposságú elemzés az amszterdami műszaki egyetemről a markolatba épített energiaforrást találja megvalósíthatatlannak, Dr. Marc Nantel, a kanadai Photonics Research Ontario kutatóközpontból pedig azt látja megoldhatatlannak, hogy a lézersugár a kardpenge hegyénél "megálljon".

De ha ezeken túl is lépünk, még mindig ott van a tükröződő felületek problémája, amelyeken a fénykard pengéje az optika szabályainak megfelelően megtörne, jó eséllyel szénné égetve a fegyver forgatóját.

Mindenesetre amíg a tudósok ki nem találnak valamit, mindössze 90 dollár plusz postaköltségért rendelhetünk a neten egy remek Yoda Force FX-et, 160-ért pedig Darth Maul duplapengés kardja is a miénk lehet.

Űrháború és Halálcsillag

A Külső Űr Egyezmény (Outer Space Treaty, 1967) nemcsak azt mondja ki, hogy az űr és a Földön kívüli égitestek nem tartoznak egyetlen nemzet fennhatósága alá sem, de abban is megegyeztek az aláíró felek (a nagyhatalmak mellett egy sor kisebb ország, így hazánk is), hogy nem telepítenek tömegpusztító fegyvereket az űrbe. Így elméletileg attól sem kell tartanunk, hogy valahol egy új Halálcsillagot fabrikálnak éppen.

A gyakorlatban azonban a Star Wars név az első film bemutatása után alig néhány évvel a Reagan-adminisztráció csillagháborús programjának szinonimája lett. Az USA a hidegháború végével sem tett le katonai űrhatalmi terveiről. A tavaly nyilvánosságra került Bush-féle űrprogram leszögezi, hogy Amerikának jogában áll "potenciálisan veszélyes" nemzetek űrbeli terjeszkedését megakadályozni, valamint védelmi és hírszerző tevékenységet folytatni az űrben. A program 2008-as költségvetése százmillió dollárokkal, anti-szatellit fegyverekkel és űrbe telepített atomreaktorokkal dobálózik.

Az is lehet, hogy az űrháború már elkezdődött a fejünk felett: áprilisban, az Universitetsky-Tatiana kutatóműhold megsemmisülésekor orosz részről felmerült a vád, hogy az amerikaiak lőtték le a műholdat valamilyen kísérleti űrfegyverrel.

Luke műkeze

A Skywalker családban elég gyakoriak a művégtagok és egyéb orvosi csodák, gondoljunk csak a Darth Vader páncéljába épített létfenntartó rendszerre, vagy Luke műkezére, amit a Birodalom visszavágban kap a balul sikerült családi párbaj után.

Az orvostudomány ezen a téren elég jó ütemben zárkózik fel a sci-fihez: a műlábbal trükköző profi gördeszkás a maga nemében van akkora teljesítmény, mint a műkézzel kardozó jedilovag. A legújabb fejlesztések között pedig gondolattal irányítható biomechanikus mesterséges kart, és neurotechnológiával felturbózott idegrendszert találhatunk.

Hibernáció

A hibernáció - ha nem is karbonit-tömbbel, mint szerencsétlen Han Solonál a Birodalom visszavágban - már megvalósult, igaz, ma még csak egyirányúan megy. A két legnagyobb amerikai cég, az Alcor alapítvány és a Cryonics intézet laborjaiban közel 150 embertársunk várja folyékony nitrogénben, mínusz 200 Celsius-fok alá hűtve, hogy a tudomány addig fejlődjön, hogy károsodás nélkül ki tudják olvasztani őket (a jeges álomért csupán 150 ezer dollárt kellett fizetniük).

A NASA már húsz éve felhagyott az ilyen irányú kísérletekkel, így most az európai űrügynökség a hibernáció első számú kutatója. A legújabb eredmények bíztatóak: állatkísérletekben már sikerült több órás fagyasztás után sértetlenül kiolvasztani az alanyokat - igaz, ez nem klasszikus hibernáció volt, csak 10 fokosra hűtötték le a testeket. Ez is lassítja ugyan az anyagcserét, de inkább kómás állapothoz hasonlít, mint a sci-fik fagyasztásához.

A rajongók addig sem csüggednek, míg a tudomány utoléri a fantáziát: legóból és csokiból készült fagyasztott Han Solókkal szórakoztatják magukat.

Hologramüzenet

Leia hercegnő az R2D2-ben elrejtett 3d-s hologram-üzenetben kéri Obi-Wan Kenobi segítségét - a képminőség elég gyenge, talán már a mai háromdimenziós vizuális technológiák is felveszik vele a versenyt. Ebben mi magyarok hagyományosan jók vagyunk, hiszen magát a hologramot is Gábor Dénes találta fel, de magyar 3D-s megjelenítés úttörői között ott a díjnyertes Holomachine vagy a Leonar3Do is.

Maga az üzenetközvetítés módja pedig ma, az internet korában már rémesen elavult. Ugyan már, egy olyan technológiai fejlettségű világban, ahol intelligens robotok, és a hiperűrben közlekedő űrhajók léteznek, ne lenne valamiféle globális információs hálózat? Titkosított email helyett egy robot gyomrában kell küldeni a létfontosságú üzenetet (igaz, ezt legalább biztos nem hallgatja le a Birodalom)? Úgy látszik, 1977-ben az internet még sci-fibbnek tűnt, mint az X-szárnyú űrvadász meg a bolygórobbantó halálsugár.